Megnéztem a megemlékező beszélgetést az m1-en.
Nagyon örültem, hogy láttam Lajos lányunokáját, akinek vonásai nagyon emlékeztettek rá, és hogy láthattam-hallhattam feleségét, Lillát, akinek csak hírét ismertem lelkes Illés-rajongó fiatal koromban és aki Lajos halála óta sokat szerepelt már a médiában.
Kerek születésnapi évforduló ez és már 5 éve, hogy Lajos nincs közöttünk, így aztán azon nagyon csodálkoztam, hogy épp a Lényeg nem volt megemlítve ebben a beszélgetésben!
Lajos későbbi zenei munkásságának és kántorságának elismerése mellett is úgy gondolom, hogy amiért a magyar közszolgálati televízióban megemlékezünk róla ilyen alkalommal, az elsősorban a nevéhez fűződő legendás Illés együttes, az általa komponált nagysikerű dalok, melyeket Bródy szövegeivel Levente és Zsuzsa énekelt egy elnyomott ország lázadó fiataljainak, mindent elsöprő jelképpé emelve ezt a nevet egy generáció számára, feledhetetlenül.
De ebből a korszakból még egy fotót sem mutattak a háttérben legalább, hogy a legmeghatározóbb zenész- és pálya-társai nevének nem említéséről ne is beszéljek, és a műsorvezető sem kérdezett rá, bár lehet, hogy ő fiatal korosztályából kifolyólag már nem ismeri ezeket a magyar kultúrtörténeti tényeket. De én mint néző, elvártam volna, hogy tájékozódjon és ennek jegyében emlékezzen meg Illés Lajosról. Az unokájának sem ártana úgy megismerni a nagyapját, ahogy egy ország ismerte, akik az ő korában a nagyapja dalait énekelték és rajongva imádták a zenekarát.
|
