Szerintem mindent meg lehet közelíteni kétféleképpen, a pesszimista és az optimista nézőpontjából, akik teljesen eltérő módon látják ugyanazt a helyzetet. Érdekes viszont, hogy ennek ellenére mindkét látásmód igaz.
Azzal, hogy rengeteg sárga rózsa elvirágzik addig, míg a legközelebbi klubtalálkozó lesz, csak érzékeltetni akartam, hogy milyen messze van az még. Ugyanannyi fog kinyílni, mint amennyi elvirágzik, mert ahhoz, hogy elvirágozzon, előbb ki kell nyílnia. Ez hasonló ahhoz, hogy a pesszimista úgy látja, hogy félig üres a pohár, az optimista meg örül annak, hogy milyen jó, hogy legalább félig van. Én meg folyamatosan arra próbálom ránevelni magam a munkám során, hogy ne annak örüljek, hogy milyen rengeteget dolgoztam, hanem azt nézzem, hogy milyen sok van még hátra. 
Lényeg az, hogy szerencsére a sárga rózsa folyamatosan virágzik, mint ahogyan az Illés és a Fonográf zenéje is folyamatosan él már évtizedek óta.
|
